A CSRD egy irányelv, nem egy rendelet. Ez a megkülönböztetés határozza meg, hogy egy dániai vállalatnak miért nincs automatikusan ugyanolyan kötelezettsége, mint egy hasonló németországi vagy franciaországi vállalatnak. Egy irányelv célt és minimumszintet határoz meg; a nemzeti jogba történő átültetés teret enged saját döntéseknek. Dánia felhasználta ezt a teret, többek között azáltal, hogy a már meglévő dán jelentéstételi gyakorlathoz kapcsolódott, amely régebb óta létezett, mint a CSRD. Aki csak az európai szöveget olvassa, ezért nem látja a teljes képet arról, amit a dán gyakorlatban megkövetelnek.
Dániában, még mielőtt a CSRD hatályba lépett, már létezett egy nemzeti hagyomány a nagyobb vállalatok nem-pénzügyi jelentéstételére vonatkozóan. Az irányelv átültetésekor ezt a meglévő struktúrát nem egyszerűen felváltották, hanem részben összefonták az új európai követelményekkel. Ez hatással lehet arra, ki viseli a jelentéstételi kötelezettséget, hogyan van kialakítva a felügyelet és a jogérvényesítés, és milyen szerepet játszik a dán felügyeleti hatóság és a dán könyvvizsgálói szakma a jelentés értékelésében. Az is eltérhet az irányelv által leírt kiindulóponttól, hogy egy dániai csoportot vagy anyavállalatot hogyan kezelnek a máshol lévő leányvállalatokhoz képest.
Ez a minta nem egyedi Dániára nézve. Írországban is saját nemzeti eltérések érvényesek az európai CSRD-vonalon, csakúgy mint Ausztriában és Csehországban. Az eltérés iránya országonként különbözik, de a mechanizmus mindig ugyanaz: egy irányelv, amely teret enged, és egy nemzeti törvényhozó, amely ezt a teret a saját jogi hagyománya és felügyeleti struktúrája alapján tölti ki.
Egy olyan igazgatóság, CFO vagy General Counsel számára, aki egy dániai tevékenységgel bíró entitásért felel, ez azt jelenti, hogy a "mit mond a CSRD" kérdés nem elegendő. A következő kérdés: mit tett ebből a dán törvényhozó, és melyik szerv ellenőrzi ezt a gyakorlatban. Ez három dologgal kapcsolatos, amelyek túlmutatnak az irányelv szövegén.
Elsőként a hatókör: mely dániai entitások tartoznak egy csoporton belül a jelentéstételi kötelezettség alá, függhet attól, hogyan kezeli a dán törvény a leányvállalatok mentességeit, ha a jelentés már csoportszinten megtörténik. Másodszor a felügyelet: ki értékeli Dániában a jelentést, és milyen alapon, ez nemzeti döntés, nem európai szabvány. Harmadszor a meglévő kötelezettségekhez való kapcsolódás: ahol Dánia már régóta megkövetelt valamit, ami átfedésben van a CSRD-vel, a nemzeti törvény választhatja azt, hogy ezt a régebbi keretrendszert tovább éltesse az új mellett, vagy azzal összefonva.
Mindhárom pont esetében igaz, hogy a pontos tartalom, a küszöbértékek és a határidők magában a dán implementációs jogszabályban, valamint a dán felügyeleti hatóság iránymutatásaiban vannak rögzítve. Ez a szöveg változik, és részletszinten eltér attól, amit itt általános kifejezésekkel lehet leírni. Aki tudni akarja, hogy egy konkrét dániai entitás a jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e, és milyen küszöbértékkel vagy határidővel, jól teszi, ha az aktuális dán forrásokat konzultálja, és nem egy összefoglalásra hagyatkozik.
Dánia ezen a módon egy szélesebb jelenség példája: a nemzeti eltéréseket rendszeresen alábecsülik, mivel a figyelem gyakran az európai irányelv szövegénél marad. Ugyanez az alábecsülés jelentkezik a nagyobb gazdaságok esetében is. Így Németország több ponton eltér az európai vonaltól a Handelsgesetzbuchba történő saját beágyazódása miatt, és Franciaország eltér a commissaire aux comptes szerepe miatt, amely már a CSRD előtt is létezett. Portugália is megmutatja, hogy a nemzeti átültetés saját arculatot kap. Aki több tagállamban aktív, tehát nem egyetlen szabályrendszerrel áll szemben, hanem egy európai kerettel, amely országonként más alakot vesz fel.
A Compliance Check azért lett kialakítva, hogy ezt a különbséget láthatóvá tegye, anélkül, hogy egyetlen számra vagy egyetlen dátumra egyszerűsítené le. Minden egyes kötelezettségnél rögzítik, ki a felelős az adott kötelezettségért a szervezeten belül, milyen bizonyíték igazolja, hogy a kötelezettséget teljesítették, és milyen kontroll van erre kialakítva. Ez nem a dán szabályozás helyettesítése, hanem az efölötti réteg: az a struktúra, amellyel egy igazgatóság megmutathatja, hogy tudja, mi alá tartozik, és hogy ehhez van kialakítva.
A Compliance Checket támogató eszköz jelenleg épül. Aki már most szeretné feltérképezni a nemzeti eltéréseket Dánia, vagy egy másik ország esetében, feliratkozhat a várólistára, és tájékoztatást kap, amint az eszköz elérhetővé válik.
Az a kérdés, hogy melyik kötelezettség honnan ered, szorosan összefügg egy másik kérdéssel: mennyi az ezzel járó munkából automatizálható. A FTE TO AI munkaszkennere feladatonként kiszámítja, hogy a munka mekkora részét veheti át az AI, és ezáltal képet ad a megfelelés mögött rejlő munkáról, függetlenül attól, hogy pontosan melyik törvény írja elő ezt a munkát.
Vraag maar welke verplichting op u van toepassing is, en waaraan u dat kunt aantonen.
Answers come from this site’s knowledge base. Not tailored advice, and not a scan of your company.